Stroke és TIA – a tünetek felismerésétől a hosszú távú gondozásig

A stroke sürgősségi állapot. Minél hamarabb történik meg a felismerés és az ellátás, annál nagyobb lehet az esély arra, hogy az agyszövet egy része megmenthető legyen.

Milyen tünetek utalhatnak stroke-ra?

A stroke tünetei attól függenek, az agy melyik területét érinti a keringészavar. Nem mindenkinél ugyanazok a panaszok jelentkeznek, és a tünetek súlyossága is különböző lehet.

Különösen figyelmeztető, ha hirtelen jelentkezik:

• az egyik kéz vagy kar zsibbadása, erőtlensége vagy ügyetlensége;
• az azonos oldali arcfél vagy szájzug zsibbadása, az arc aszimmetriája vagy a szájzug elhúzódása;
• az egyik alsó végtag gyengesége vagy zsibbadása;
• féloldali érzészavar;
• beszédzavar, elkent beszéd vagy a beszéd megértésének zavara;
• látásromlás, látótérkiesés vagy kettőslátás;
• hirtelen kialakuló járásbizonytalanság;
• egyensúly- vagy koordinációs zavar;
• szédülés, különösen más neurológiai tünettel együtt;
• nyelészavar;
• hirtelen kialakuló, szokatlanul erős fejfájás;
• tudatzavar.

Jellegzetes tünet lehet például, amikor az egyik kéz vagy kar hirtelen elgyengül vagy elzsibbad, és ezzel egyidejűleg az azonos oldali arcfél vagy szájzug is zsibbad, illetve az arc aszimmetrikussá válik.

FAST – a stroke gyors felismerése

A FAST egy könnyen megjegyezhető módszer a stroke leggyakoribb tüneteinek felismerésére:

F – Face (arc): mosolygáskor az arc egyik fele elhúzódik, a szájzug lecsünghet.

A – Arm (kar): az egyik kar gyengébb, zsibbadhat, felemeléskor lesüllyedhet.

S – Speech (beszéd): a beszéd elkentté, nehezen érthetővé válhat, illetve beszéd- vagy nyelvi zavar jelentkezhet.

T – Time (idő): nincs idő várakozni – azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Fontos azonban, hogy nem minden stroke jár a FAST klasszikus tüneteivel. A tünetek attól függenek, az agy melyik területét érinti a keringészavar.

Egyes stroke-ok például elsősorban hirtelen kialakuló szédüléssel, kettőslátással, súlyos járásbizonytalansággal, egyensúly- vagy koordinációs zavarral jelentkezhetnek.

Stroke gyanúja esetén nem szabad megvárni, hogy a tünetek elmúljanak. Azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Mi a TIA?

A TIA – tranziens ischaemiás attak – átmeneti agyi keringészavar. Tünetei ugyanolyan jellegűek lehetnek, mint stroke esetén, azonban átmenetiek és megszűnnek.

Jelentkezhet például:

• az egyik kéz vagy kar hirtelen zsibbadásával vagy erőtlenségével;
• az azonos oldali arcfél vagy szájzug zsibbadásával;
• féloldali gyengeséggel vagy érzészavarral;
• átmeneti beszédzavarral;
• látászavarral;
• ügyetlenséggel;
• egyensúly- vagy koordinációs zavarral.

A TIA éppen azért megtévesztő, mert mire a beteg orvoshoz kerülne, akár teljesen panaszmentessé válhat.

A tünetek megszűnése azonban nem jelenti azt, hogy a veszély is elmúlt.

A TIA fontos figyelmeztető jel, és utána fokozott a stroke kialakulásának veszélye. Ezért a feltételezett TIA sürgős kivizsgálást igényel akkor is, ha a tünetek teljesen megszűntek és a beteg ismét jól érzi magát.

Miért fontos kideríteni a stroke vagy TIA okát?

A stroke vagy TIA hátterében különböző betegségek és kockázati tényezők állhatnak. Ezek felismerése azért fontos, mert a további kezelés módja nagymértékben attól függ, mi okozta az agyi keringészavart.

A háttérben állhat például:

• a nyaki verőerek érelmeszesedése vagy szűkülete;
• pitvarfibrilláció vagy más szívbetegség;
• magas vérnyomás;
• cukorbetegség;
• zsíranyagcsere-zavar;
• dohányzás;
• egyéb érbetegség.

A kivizsgálás ezért nem mindenkinél azonos. Szükség lehet az agyi és nyaki erek vizsgálatára, szívvizsgálatra, EKG-ra vagy hosszabb szívritmus-monitorozásra, valamint laboratóriumi vizsgálatokra is.

A stroke vagy TIA okának pontosabb meghatározása teszi lehetővé, hogy a további kezelést az adott beteg kockázati tényezőihez és a feltételezett kiváltó mechanizmushoz igazítsuk.

Stroke vagy TIA után rendszeres gondozásra van szükség

A stroke-on vagy TIA-n átesett beteg gondozása nem ér véget az akut kórházi kezeléssel. A későbbi időszakban rendszeres ellenőrzésre van szükség a neurológiai állapot, az esetleges maradványtünetek és az érrendszeri kockázati tényezők követése érdekében.

A kontroll során fontos lehet:

• a neurológiai állapot követése;
• a vérnyomás megfelelő beállítása és ellenőrzése;
• a vérzsír- és vércukorértékek ellenőrzése;
• az alkalmazott vérlemezke-gátló vagy véralvadásgátló kezelés felülvizsgálata;
• szükség esetén a szívritmus ellenőrzése;
• a járás, az egyensúly, a beszéd, a memória és más esetleges maradványtünetek követése;
• az életmódi és érrendszeri kockázati tényezők rendezése;
• szükség esetén a rehabilitáció folytatása;
• a nyaki erek állapotának ellenőrzése és indokolt esetben rendszeres nyakiér-ultrahang vizsgálat.

A rendszeres kontroll célja nem csupán a korábbi stroke következményeinek nyomon követése, hanem azoknak a tényezőknek a folyamatos ellenőrzése is, amelyek egy újabb agyi keringészavar kockázatát növelhetik.

Miért fontos a nyaki erek ultrahangvizsgálata?

Az agyat ellátó nyaki erek közül a carotis és a vertebralis artériák állapota egyaránt fontos. A carotisok érelmeszesedése és szűkülete az ischaemiás stroke egyik fontos, kezelhető oka lehet. A vertebralis artériák pedig az agy hátsó keringésének vérellátásában vesznek részt. A stroke utáni etiológiai kivizsgálásban a carotis rendszer mellett indokolt esetben a vertebrobasilaris érrendszer képalkotó vizsgálatának is szerepe van.

A nyakiér-ultrahang – carotis- és vertebralis Doppler-vizsgálat – fájdalommentes, sugárterheléssel nem járó vizsgálat, amely információt adhat az erek falának állapotáról, az érelmeszesedésről, az esetleges szűkületekről, valamint a vizsgálható érszakaszokon a véráramlás irányáról és jellegéről.

Stroke vagy TIA után ezért fontos lehet a nyaki erek állapotának ismerete. Ha érelmeszesedés, érszűkület vagy más követést igénylő éreltérés igazolódott, rendszeres kontroll nyakiér-ultrahang vizsgálatra lehet szükség.

A kontrollvizsgálatok gyakoriságát az előző lelet, az eltérés mértéke és változása, a korábbi stroke vagy TIA jellege, valamint az alkalmazott kezelés alapján egyénileg kell meghatározni.

Jelentős, tüneteket okozó carotisszűkület esetén nem elegendő pusztán az ultrahangos követés: sürgős további kivizsgálás és megfelelő esetben érsebészeti beavatkozás válhat szükségessé.

Stroke után az új tüneteket mindig komolyan kell venni

Aki már átesett stroke-on vagy TIA-n, annak különösen fontos felismernie az újonnan kialakuló neurológiai tüneteket.

Új féloldali gyengeség vagy zsibbadás, az arc vagy szájzug zsibbadása, beszéd- vagy látászavar, hirtelen járásbizonytalanság, koordinációs zavar vagy más hirtelen kialakuló neurológiai tünet esetén nem a következő kontrollidőpontot kell megvárni. Azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

A stroke és a TIA nem tekinthető lezárt eseménynek az akut tünetek megszűnésével. A rendszeres neurológiai gondozás, a kiváltó ok ismerete, az érrendszeri kockázati tényezők kezelése és indokolt esetben a nyaki erek rendszeres ultrahangos követése együttesen segíthet csökkenteni egy újabb agyi keringészavar kockázatát.