Post-COVID szindróma és Neuro-COVID – amikor a tünetek a fertőzés után is megmaradnak

Ezt az összetett állapotot post-COVID szindrómának, illetve long COVID-nak nevezzük.

Ha a COVID-19 fertőzéshez kapcsolódóan elsősorban az idegrendszert érintő tünetek és szövődmények kerülnek előtérbe, egyre gyakrabban használjuk a Neuro-COVID elnevezést. Ide tartozhatnak az akut fertőzés neurológiai szövődményei és a fertőzést követően tartósan fennmaradó idegrendszeri panaszok is.

A tartós fáradtság és gyengeség mellett jelentkezhet „agyi köd”, koncentráció- és memóriazavar, fókuszálási nehézség, alvászavar, fejfájás, szédülés, zsibbadás, neuropátiás fájdalom, valamint szorongás és hangulati változás is. A panaszok hónapokig, egyes esetekben ennél is tovább fennállhatnak, intenzitásuk pedig idővel változhat. A kognitív zavar, a fáradtság és az alvászavar a post-COVID állapot jól dokumentált tünetei.

Mit jelent a post-COVID szindróma?

A COVID-19-ből való felépülés nem mindenkinél ér véget az akut fertőzés lezajlásával. Egyeseknél tartós vagy visszatérő tünetek maradnak fenn, amelyek több szervrendszert – többek között az idegrendszert, a szív- és érrendszert, valamint a légzőrendszert – is érinthetik.

A WHO meghatározása szerint post-COVID állapotról akkor beszélünk, ha a tünetek rendszerint a fertőzést követő három hónapon belül jelentkeznek vagy fennmaradnak, legalább két hónapig tartanak, és más betegséggel nem magyarázhatók megfelelően. A panaszok folyamatosak lehetnek, de hullámzóan is jelentkezhetnek: javulhatnak, majd ismét felerősödhetnek.

Milyen neurológiai tünetek jelentkezhetnek?

A post-COVID állapotban az idegrendszeri panaszok sokfélék lehetnek, és nem mindenkinél ugyanazok a tünetek jelentkeznek.

Gyakori lehet:

• „agyi köd” – lassabb gondolkodás, mentális fáradékonyság;
• koncentráció- és figyelemzavar;
• fókuszálási nehézség, a figyelem tartós fenntartásának nehezítettsége;
• memóriazavar, feledékenység;
• tartós fáradtság, kimerültség és általános gyengeség;
• alvászavar, nem pihentető alvás;
• fejfájás;
• szédülés, bizonytalanságérzés;
• zsibbadás, bizsergés és egyéb érzészavarok;
• neuropátiás, égő vagy szúró jellegű fájdalom;
• izom- és egyéb fájdalomszindrómák;
• szaglás- és ízérzés tartós megváltozása;
• szorongás, ingerlékenység és hangulati panaszok.

A kognitív tünetek között a figyelem, a koncentráció, az emlékezet, a szóelőhívás és a végrehajtó funkciók zavara egyaránt előfordulhat.

Mi az „agyi köd”?

Az „agyi köd” nem önálló betegség, hanem több kognitív panasz összefoglaló elnevezése.

A beteg úgy érezheti, hogy nehezebben tud egy feladatra fókuszálni, nehezebben tartja fenn a figyelmét, lassabban gondolkodik, hamarabb elfárad szellemi tevékenység közben, nehezebben találja a megfelelő szavakat, vagy olyan dolgokat is elfelejt, amelyek korábban nem okoztak problémát.

A mentális teljesítőképesség ingadozhat is: előfordulhat, hogy a beteg bizonyos időszakokban szinte a korábbi szinten képes dolgozni, máskor pedig ugyanaz a szellemi terhelés jelentős nehézséget okoz.

Ezek a panaszok különösen megterhelők lehetnek a munkába vagy tanulásba való visszatérés során, és egyes betegeknél hónapokon keresztül fennmaradhatnak.

Zsibbadás, bizsergés és neuropathiás panaszok

COVID-19 után perifériás idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. Ilyen lehet a zsibbadás, bizsergés, égő vagy szúró érzés, érzéscsökkenés, illetve bizonyos esetekben izomgyengeség.

A neuropathiás jellegű panaszok eredetének tisztázása azért fontos, mert nem minden, COVID-fertőzés után jelentkező zsibbadás vagy fájdalom következik közvetlenül magából a fertőzésből. Más perifériás idegrendszeri betegség is állhat a háttérben.

Súlyos, különösen intenzív osztályos kezelést igénylő betegség után kialakulhat úgynevezett critical illness polyneuropathia vagy myopathia is. Ez azonban nem azonos a long COVID valamennyi neuropathiás panaszával, ezért a tünetek eredetének tisztázása neurológiai vizsgálatot igényelhet.

Fáradtság és gyengeség – több mint egyszerű kimerültség

A post-COVID állapot egyik leggyakoribb panasza a tartós fáradtság. Ez nem feltétlenül azonos a hétköznapi fáradtsággal: egyes betegek már kisebb fizikai vagy szellemi terhelés után is aránytalan kimerültséget és gyengeséget tapasztalhatnak.

Jellegzetes lehet, hogy a tünetek fizikai vagy szellemi megterhelést követően felerősödnek. Ezt terhelés utáni tünetrosszabbodásnak, illetve post-exertional malaise-nak (PEM) nevezik. A WHO a fáradtság, terhelés utáni rosszabbodás és csökkent terhelhetőség jelentőségét is kiemeli a post-COVID állapotban.

Emiatt a fizikai aktivitás és a rehabilitáció mértékét mindig az egyéni állapothoz és terhelhetőséghez kell igazítani.

Alvászavar és post-COVID állapot

Az alvás minőségének romlása gyakori panasz. Előfordulhat elalvási vagy átalvási nehézség, gyakori ébredés, felszínes alvás, illetve az az érzés, hogy az alvás után a beteg nem ébred kipihenten.

Az alvászavar tovább ronthatja a koncentrációt, a fókuszálási képességet, a memóriát, a fájdalomtűrést és a nappali teljesítőképességet, ezért felismerése és kezelése a post-COVID panaszok komplex ellátásának fontos része.

Fájdalom és post-COVID szindróma

A tartós fájdalom szintén része lehet a post-COVID tünetegyüttesnek. Jelentkezhet fejfájás, izom- vagy ízületi fájdalom, diffúz testi fájdalom, illetve idegi eredetű, neuropátiás fájdalom.

A fájdalom tartóssá válásában több mechanizmus is szerepet játszhat, ezért fontos annak elkülönítése, hogy perifériás idegkárosodás, mozgásszervi eltérés vagy más folyamat áll-e a panasz hátterében. A fájdalom, az alvászavar, a fáradtság és a szorongás egymást kölcsönösen is erősíthetik.

Szorongás és hangulati tünetek

COVID-19 után szorongás, ingerlékenység, lehangoltság és fokozott stresszérzékenység is jelentkezhet. Súlyos betegség, intenzív osztályos kezelés vagy traumatikus élmények után poszttraumás tünetek is kialakulhatnak.

Fontos azonban, hogy a post-COVID szindrómát ne tekintsük pusztán pszichés eredetű állapotnak. A szorongás és a hangulati tünetek részei lehetnek az összetett tünetegyüttesnek, és kölcsönösen befolyásolhatják az alvást, a fájdalmat, a fáradtságot és a kognitív teljesítményt. A hosszú távú neurológiai következményekről szóló friss áttekintések a kognitív zavar mellett a szorongást és depressziót is a fontos tünetek között tárgyalják.

Miért alakul ki, és miért tarthat hónapokig?

Erre jelenleg nincs egyetlen, minden betegre érvényes magyarázat. A post-COVID szindróma kialakulása többtényezős folyamat, és valószínűleg nem ugyanaz a mechanizmus felelős minden beteg valamennyi tünetéért.

A kutatások több, egymással is összefüggő folyamatot vizsgálnak, köztük az immunrendszer tartós működészavarát, elhúzódó gyulladásos és autoimmun folyamatokat, idegrendszeri gyulladásos mechanizmusokat, valamint érrendszeri és mikrokeringési eltéréseket. A pontos mechanizmusok továbbra sem teljesen tisztázottak.

Kiemelt szerepe lehet az egyéni hajlamnak is. Ugyanaz a vírusfertőzés két emberben egészen eltérő hosszú távú következményekkel járhat. Ebben az immunrendszer egyéni működése mellett genetikai hajlamosító tényezők is szerepet játszhatnak.

A genetikai háttér jelentőségét ma már kutatási eredmények is alátámasztják: egy nagyszabású, több mint egymillió kontrollszemély adatait is felhasználó nemzetközi genomikai vizsgálat genetikai összefüggést azonosított a long COVID kialakulásával. Ez nem jelenti azt, hogy létezne egyetlen „post-COVID gén”, vagy hogy genetikai vizsgálattal jelenleg meg lehetne jósolni, kinél alakul ki a szindróma. A genetikai hajlam inkább az immunológiai, környezeti és egyéb egyéni tényezőkkel együtt befolyásolhatja a fogékonyságot.

Ez is magyarázhatja, hogy hasonló súlyosságú akut fertőzés után az egyik ember gyorsan és teljesen felépül, míg másnál hónapokig fennálló neurológiai, kognitív vagy általános tünetek jelentkeznek.

Meddig tarthatnak a tünetek?

A gyógyulás időtartama egyénenként nagyon különböző. Sok beteg állapota fokozatosan javul, de a fáradtság, az agyi köd, a koncentrációs és fókuszálási nehézség, az alvászavar, a fájdalom és más neurológiai tünetek hónapokig fennmaradhatnak, és egyes betegeknél ennél hosszabb lefolyás is előfordul. A WHO adatai szerint a tartós tünetek egy részénél 12 hónapon túl is fennmaradhatnak.

A javulás nem feltétlenül egyenletes. Lehetnek jobb és rosszabb időszakok, a tünetek visszatérhetnek vagy ingadozhatnak, és fizikai vagy szellemi túlterhelés átmenetileg fokozhatja a panaszokat.

Hogyan történik a kivizsgálás?

Nincs egyetlen olyan laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat, amely önmagában igazolná a post-COVID szindrómát.

A kivizsgálás alapja a részletes kórelőzmény és a tünetek áttekintése. Neurológiai panaszok esetén fontos a neurológiai vizsgálat, és az észlelt eltérések alapján szükség esetén további laboratóriumi, képalkotó, neuropszichológiai vagy egyéb szakvizsgálatok válhatnak indokolttá.

A kivizsgálás egyik fontos célja annak megállapítása is, hogy a panaszokat nem magyarázza-e más, kezelést igénylő betegség. Nem minden COVID-fertőzés után kialakuló neurológiai tünet post-COVID eredetű.

Hogyan kezelhető a post-COVID szindróma?

A post-COVID szindrómának jelenleg nincs egyetlen, minden beteg számára megfelelő kezelése. Az ellátás a vezető tünetekhez és az egyéni állapothoz igazodik.

A kezelés része lehet:

• az alvászavar rendezése;
• a neuropátiás és egyéb fájdalmak kezelése;
• a fejfájás megfelelő terápiája;
• a szorongás és hangulati panaszok kezelése;
• kognitív panaszok esetén célzott támogatás és szükség esetén neuropszichológiai rehabilitáció;
• az egyénre szabott fizikai rehabilitáció;
• a terhelhetőségnek megfelelő aktivitás és fokozatos visszatérés a mindennapi tevékenységekhez.

Terhelés utáni jelentős tünetrosszabbodás esetén különösen fontos, hogy a fizikai aktivitás növelése ne történjen a beteg aktuális állapotától függetlenül. A rehabilitációt az egyéni terhelhetőséghez kell igazítani.

Mikor érdemes neurológushoz fordulni?

Neurológiai kivizsgálás indokolt lehet, ha COVID-19 után tartósan fennáll vagy újonnan jelentkezik:

• koncentráció-, figyelem- vagy memóriazavar;
• fókuszálási nehézség, „agyi köd”;
• tartós vagy megváltozott jellegű fejfájás;
• szédülés vagy egyensúlyzavar;
• kéz- vagy lábzsibbadás, bizsergés;
• égő, szúró, neuropátiás jellegű fájdalom;
• izomgyengeség;
• jelentős alvászavar;
• szaglás- vagy ízérzészavar;
• tartós fáradtság vagy olyan neurológiai panasz, amely korlátozza a munkát vagy a mindennapi tevékenységet.

A hónapokig fennálló panaszokat nem érdemes automatikusan a korábbi COVID-fertőzés következményének tekinteni. A neurológiai vizsgálat célja annak megítélése is, hogy a tünetek valóban post-COVID/Neuro-COVID állapothoz kapcsolódnak-e, vagy más, felismerhető és kezelhető neurológiai betegség áll a háttérben.

A post-COVID szindróma lefolyása jelentős egyéni különbségeket mutat. A tünetek hónapokig tarthatnak, hullámzóak lehetnek, és kialakulásukban az immunrendszer működése mellett az egyéni – köztük genetikai – hajlam is szerepet játszhat.