bővebben

Polyneuropathia – amikor a zsibbadás nem mindig gerinceredetű

Mindkét lábfeje zsibbad? Szimmetrikusan jelentkeznek a panaszai? Nem mindig gerincprobléma áll a háttérben – polyneuropathia is okozhatja az érzészavarokat.

A zsibbadást, bizsergést vagy egyéb érzészavart sokan automatikusan gerinceredetű problémával hozzák összefüggésbe. Valóban, a gerinc és az onnan kilépő idegek betegségei gyakran okoznak hasonló panaszokat. Ha azonban az érzészavar mindkét oldalon, hasonló formában, főként a lábfejeken és a talpakon jelentkezik, érdemes más lehetőségekre is gondolni.

Ilyenkor a panaszok hátterében polyneuropathia, vagyis több perifériás ideg egyidejű károsodása is állhat.

Mi a polyneuropathia?

A polyneuropathia olyan idegrendszeri állapot, amelyben több perifériás ideg működése károsodik. A perifériás idegek közvetítik többek között a fájdalommal, hőmérséklettel és tapintással kapcsolatos érzéseket, valamint az izmok működésében is fontos szerepet játszanak.

A polyneuropathia sok esetben lassan, fokozatosan alakul ki, ezért kezdetben a tünetek enyhék lehetnek, és könnyű őket figyelmen kívül hagyni. A korai felismerés azért fontos, mert a háttérben álló ok egyes esetekben kezelhető, illetve megfelelően beállítható, és ezzel az idegkárosodás romlása mérsékelhető.

Milyen tünetek utalhatnak polyneuropathiára?

A tünetek egyénenként eltérőek lehetnek. Gyakori panaszok:

  • zsibbadás, bizsergés, hangyamászásérzés, gyakran a lábujjakban és a talpakon;
  • égő, szúró vagy nyilalló, úgynevezett neuropátiás fájdalom;
  • csökkent érzés a talpakon, lábfejen, lábujjakon, később esetleg a kezeken is;
  • a hideg- és melegérzet megváltozása;
  • fokozott érzékenység, amikor akár enyhe érintés is kellemetlen vagy fájdalmas;
  • bizonytalanabb járás, egyensúlyzavar;
  • izomgyengeség, előrehaladottabb esetben izomsorvadás.

A panaszok gyakran úgynevezett „zokni-kesztyű” eloszlásban jelentkeznek: először szimmetrikusan a lábujjakon, talpakon és lábfejeken, később pedig a kézujjakon és a kézfejeken.

A tünetek sokszor nyugalomban vagy éjszaka erősebbek, ami segíthet elkülöníteni őket bizonyos terhelésre vagy testhelyzetre jelentkező gerinceredetű panaszoktól. Ez azonban önmagában nem elegendő a pontos diagnózishoz.

Milyen okok állhatnak a háttérben?

A polyneuropathia hátterében számos különböző betegség és állapot állhat. A gyakoribb okok közé tartozik például:

Cukorbetegség és anyagcsere-eltérések

A diabetes mellitus a polyneuropathia egyik leggyakoribb oka. A tartósan magas vércukorszint hosszabb távon károsíthatja a perifériás idegrostokat és az idegek vérellátását.

Ezért polyneuropathia gyanúja esetén a szénhidrát-anyagcsere vizsgálata is fontos lehet. Egyes esetekben már a cukorbetegség kialakulását megelőző anyagcsere-eltérések mellett is észlelhetők idegrendszeri panaszok, ezért a kivizsgálás során nem kizárólag a már ismert cukorbetegségre kell gondolni.

B12-vitamin-hiány és egyéb hiányállapotok

A B12-vitamin hiánya idegrendszeri tüneteket, többek között érzészavart és járásbizonytalanságot is okozhat. Bizonyos esetekben más vitamin- vagy tápanyaghiányok is szerepet játszhatnak.

Pajzsmirigybetegségek

Elsősorban a kezeletlen vagy nem megfelelően beállított pajzsmirigy-alulműködés mellett jelentkezhetnek perifériás idegrendszeri panaszok.

Alkohol és toxikus anyagok

A tartós, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás perifériás idegkárosodáshoz vezethet. Emellett bizonyos gyógyszerek, ipari vegyszerek, oldószerek és nehézfémek tartós expozíciója is okozhat idegkárosodást.

Ezért a kivizsgálás során a munkahelyi és környezeti expozíciókra, valamint a rendszeresen szedett gyógyszerekre is érdemes rákérdezni.

Gyógyszerek

Egyes gyógyszerek – különösen bizonyos kemoterápiás készítmények – mellékhatásként perifériás neuropathiát okozhatnak.

Autoimmun és gyulladásos betegségek

Bizonyos autoimmun és gyulladásos idegrendszeri betegségek szintén érinthetik a perifériás idegeket. Ezek felismerése különösen fontos, mert egyes formák célzott kezelést igényelnek.

Öröklött neuropathiák

Ritkábban genetikai eredetű, öröklött idegrendszeri betegségek állnak a háttérben. Ezekre utalhat például a hosszú ideje fennálló, lassan progrediáló panasz, illetve a családban előforduló hasonló tünetegyüttes.

Daganatos betegségek és polyneuropathia

Ritkán a perifériás idegrendszeri tünetek úgynevezett paraneoplasiás neurológiai folyamat részét képezhetik. Ilyenkor nem maga a daganat közvetlenül károsítja az idegeket, hanem a daganatos betegséghez társuló kóros immunválasz érintheti az idegrendszert.

Ez nem jelenti azt, hogy egy polyneuropathiás betegnek feltétlenül daganatos betegsége van. Bizonyos szokatlan, gyorsan kialakuló vagy gyorsan romló, illetve a klasszikus mintázattól eltérő tünetek esetén azonban az orvosnak szélesebb körben kell keresnie a kiváltó okot.

Hogyan történik a kivizsgálás?

 

A kivizsgálás első lépése a részletes kórelőzmény felvétele és a neurológiai vizsgálat.

Fontos lehet többek között annak tisztázása, hogy:

  • mikor kezdődtek a panaszok;
  • fokozatosan vagy hirtelen alakultak-e ki;
  • mely testrészeket érintik;
  • kétoldali és szimmetrikus-e az érzészavar;
  • jelentkezik-e fájdalom vagy izomgyengeség;
  • van-e egyensúly- vagy járászavar;
  • fennáll-e cukorbetegség vagy más anyagcsere-betegség;
  • milyen gyógyszereket szed a beteg;
  • van-e rendszeres alkohol- vagy egyéb toxikusanyag-expozíció;
  • előfordult-e hasonló betegség a családban.

A laboratóriumi vizsgálatok célja többek között a kezelhető háttérokok felderítése.

A neurológiai kivizsgálás része lehet a neurofiziológiai vizsgálat, ezen belül az elektroneurográfia (ENG) és az elektromiográfia (EMG). Ezek segítségével megítélhető a perifériás idegek és az izmok működése, valamint bizonyos esetekben pontosítható az idegkárosodás típusa és súlyossága.

Nem minden zsibbadás esetén van szükség minden vizsgálatra. A vizsgálati tervet a tünetek és a neurológiai lelet alapján egyénileg érdemes meghatározni.

Hogyan kezelhető a polyneuropathia?

A kezelés elsősorban a kiváltó októl függ.

Ha például cukorbetegség áll a háttérben, a megfelelő anyagcsere-beállítás alapvető fontosságú. Vitaminhiány esetén a hiányállapot rendezése, gyógyszer okozta neuropathia esetén pedig az adott gyógyszer szerepének mérlegelése lehet szükséges.

A már kialakult neuropátiás tünetek – különösen a fájdalom – kezelésére különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségek állnak rendelkezésre.

A cél nem pusztán a zsibbadás vagy fájdalom enyhítése, hanem a háttérben álló ok felismerése és lehetőség szerint kezelése, valamint az idegkárosodás további romlásának megelőzése.

Mikor érdemes neurológiai kivizsgálást kérni?

Érdemes orvoshoz fordulni, ha a zsibbadás vagy érzészavar:

  • tartósan fennáll;
  • fokozatosan egyre kiterjedtebbé válik;
  • mindkét lábfejet vagy talpat hasonló módon érinti;
  • nyugalomban vagy éjszaka is jelentkezik;
  • égő vagy szúró fájdalommal társul;
  • csökkent érzékeléssel vagy egyensúlyzavarral jár;
  • izomgyengeség is megjelenik.

A kétoldali, szimmetrikus lábfeji érzészavar nem feltétlenül gerincbetegség jele. A pontos ok megállapításához neurológiai vizsgálatra lehet szükség.

A polyneuropathia felismerése azért fontos, mert a háttérben számos, egymástól jelentősen eltérő – és bizonyos esetekben jól kezelhető – ok állhat.