Migrén – nem csak fejfájás

Milyen a migrénes roham?

A migrénes fejfájás gyakran:

• lüktető jellegű;
• féloldali;
• a szem környékére vagy mögé is terjedhet;

fizikai aktivitásra, például járásra vagy lépcsőzésre fokozódhat.

Gyakori kísérő tünetek:

• hányinger, esetenként hányás;
• fényérzékenység;
• hangérzékenység;
• fokozott érzékenység bizonyos szagokra;

koncentrációs nehézség, fáradtság.

Sokan a roham alatt csak sötét, csendes helyen tudnak pihenni. A fájdalom, a látászavar vagy a koncentráció romlása miatt migrénes roham alatt nem javasolt gépjárművet vezetni, illetve fokozott figyelmet igénylő munkát végezni.

Mi az aura?

A migrénes betegek egy részénél a fejfájást átmeneti idegrendszeri tünetek előzhetik meg, illetve ezek a fejfájással egy időben is jelentkezhetnek. Ezt nevezzük migrénes aurának.

Leggyakrabban látási tünetek fordulnak elő:

• villogó fények;
• cikcakkos vonalak;
• látótérkiesés;

átmeneti látászavar.

Ritkábban zsibbadás, bizsergés vagy beszédzavar is jelentkezhet.

Az aura tünetei jellemzően fokozatosan alakulnak ki, és általában 5–60 percig tartanak. Ezt követheti a fejfájás, de az aura nem minden esetben jár együtt fejfájással.

Kiket érint leggyakrabban?

A migrén gyakori neurológiai betegség. Nőknél körülbelül 2–3-szor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, és gyakran családi halmozódást mutat.

Leggyakrabban fiatal felnőttkorban kezdődik, de gyermekkorban és idősebb életkorban is előfordulhat.

Miért alakul ki?

A migrén kialakulása összetett folyamat. Genetikai hajlam, az idegrendszer fokozott érzékenysége és különböző környezeti tényezők együttes szerepe állhat a háttérben.

Mi válthat ki migrénes rohamot?

A kiváltó tényezők egyénenként eltérnek. Gyakori provokáló tényezők lehetnek:

• stressz vagy a stresszes időszak megszűnése;
• kialvatlanság vagy a megszokott alvásritmus megváltozása;
• rendszertelen étkezés, éhezés;
• kevés folyadékfogyasztás;
• hormonális változások;
• időjárási vagy légköri változások;
• erős vagy villódzó fények;
• intenzív szagok;
• alkohol, egyeseknél például vörösbor;

bizonyos ételek, amelyek egyes betegeknél rohamot provokálhatnak.

Fontos, hogy a kiváltó tényezők egyénenként különböznek, és nem minden migrénes betegnek kell meghatározott ételeket vagy italokat kerülnie.

Érdemes fejfájásnaplót vezetni, mert ez segíthet felismerni az egyéni kiváltó tényezőket, valamint követni a fejfájások gyakoriságát és jellegzetességeit.

Kezelhető-e a migrén?

Igen. A migrén ma már számos korszerű kezelési lehetőséggel kezelhető.

A kezelés része lehet:

• a roham megfelelő időben történő kezelése;
• célzott migrénellenes gyógyszerek alkalmazása;
• gyakori vagy súlyos rohamok esetén megelőző, úgynevezett preventív kezelés;

életmódbeli változtatások.

A kezelés megválasztása egyénre szabott. Függ többek között a rohamok gyakoriságától, erősségétől, a kísérő tünetektől és az egyéb betegségektől.

Fontos tudni, hogy a túl gyakori fájdalomcsillapító- vagy akut migrénellenes gyógyszerhasználat önmagában is fenntarthatja vagy fokozhatja a fejfájást.

5 gyakori tévhit a migrénről

❌ „A migrén csak egy erős fejfájás.” ➡ A migrén összetett neurológiai betegség, amelyhez többféle kísérő tünet társulhat.

❌ „Ha a CT vagy az MR negatív, akkor nincs migrén.” ➡ A migrén diagnózisa elsősorban a jellegzetes tünetek és a kórelőzmény alapján állítható fel. A képalkotó vizsgálatnak elsősorban más, a fejfájást okozó betegségek kizárásában lehet szerepe.

❌ „A migrén pszichés eredetű.” ➡ A stressz kiválthat migrénes rohamot, de a migrén nem pszichés betegség.

❌ „Minden migrén aurával jár.” ➡ Sok migrénes roham aura nélkül jelentkezik.

❌ „A migrént el kell viselni, nincs rá hatékony kezelés.” ➡ Ma már számos korszerű kezelési lehetőség áll rendelkezésre, amelyekkel a rohamok gyakorisága és súlyossága csökkenthető.

️ Mikor forduljunk szakorvoshoz?

Minden újonnan jelentkező, szokatlan vagy hirtelen kialakuló, nagyon erős fejfájás orvosi értékelést igényel.

Neurológiai kivizsgálás javasolt akkor is, ha:

• a fejfájások egyre gyakoribbá válnak;
• a panaszok jelentősen rontják az életminőséget;
• a korábban hatásos kezelés már nem működik megfelelően;
• új vagy a korábbiaktól eltérő neurológiai tünet jelentkezik;

a fejfájás vagy az aura jellege jelentősen megváltozik.

A migrén nem olyan panasz, amelyet egyszerűen el kell viselni. A megfelelő felismeréssel és személyre szabott kezeléssel a legtöbb beteg életminősége jelentősen javítható.