bővebben

Gerincpanaszok – derékfájdalom, lumbágó és nyaki gerincfájdalom

A nyak- és derékfájdalom rendkívül gyakori panasz. Sok esetben átmeneti, mozgással, túlterheléssel vagy izomfeszüléssel összefüggő probléma áll a háttérben, és a panasz néhány hét alatt jelentősen javulhat.

A gerinc azonban nem csupán csontokból, porckorongokból és ízületekből áll. A gerinccsatornában fut a gerincvelő, innen lépnek ki az ideggyökök, amelyek a végtagok érző és mozgató működésében is részt vesznek.

Ezért amikor a nyak- vagy derékfájdalomhoz kisugárzó fájdalom, zsibbadás, érzészavar, izomgyengeség, ügyetlenség vagy járászavar társul, idegrendszeri érintettség lehetőségét is vizsgálni kell.

Gerincpanasszal nem a reumatológia vagy az ortopédia az első lépés

A gerincfájdalmat sokan automatikusan ortopédiai vagy reumatológiai problémának tekintik. Pedig a gerinc egyben az idegrendszer egyik legfontosabb anatómiai területe is: a gerinccsatornában fut a gerincvelő, innen lépnek ki a végtagokat ellátó ideggyökök.


Ezért különösen akkor, ha a fájdalom kisugárzik, zsibbadás, érzészavar, izomgyengeség, kézügyetlenség vagy járászavar társul hozzá, elsőként a neurológiai érintettség lehetőségét kell tisztázni.

A neurológiai vizsgálat során nem pusztán azt vizsgáljuk, hogy hol fáj a gerinc, hanem azt is, hogy van-e:

  • érzészavar vagy zsibbadás;
  • reflexeltérés;
  • izomerő-csökkenés;
  • ideggyöki tünet;
  • koordinációs vagy járászavar;
  • gerincvelői érintettségre utaló jel.

Ez alapvetően meghatározhatja azt is, hogy szükséges-e további vizsgálat, és milyen irányban érdemes folytatni a kivizsgálást.

Derékfájdalom és lumbágó

A lumbágó elsősorban a deréktájon jelentkező fájdalmat jelenti. Lehet hirtelen kialakuló, erős, a mozgást jelentősen korlátozó fájdalom, de jelentkezhet fokozatosabban is.

A beteg gyakran azt érzi, hogy „beállt” vagy „becsípődött” a dereka. A fájdalom mozgásra, hajolásra, emelésre vagy bizonyos testhelyzetekben fokozódhat, és jelentős izomfeszülés kísérheti.

A lumbágó önmagában nem jelenti azt, hogy porckorongsérv áll a háttérben.

Nagyon erős, akut, lábba sugárzó ideggyöki fájdalom esetén bizonyos esetekben célzott injekciós kezelés, ideggyöki vagy epidurális blokád is szóba jöhet. Ennek szükségességéről a tünetek és a vizsgálati eredmények alapján lehet dönteni.

Amikor a fájdalom a lábba sugárzik

Ha a derékfájdalom a farpofába, combba, lábszárba vagy akár a lábfejig sugárzik, ideggyöki érintettség is felmerülhet.

A fájdalomhoz társulhat:

  • zsibbadás;
  • bizsergés;
  • égő vagy elektromos jellegű fájdalom;
  • érzéscsökkenés;
  • bizonyos mozdulatokra fokozódó kisugárzás;
  • izomgyengeség.

Ilyenkor már nem pusztán az a kérdés, hogy „fáj-e a dereka”, hanem az is, hogy érintett-e valamelyik ideggyök működése.

Az ideggyöki panaszok jelentős része konzervatív kezelés mellett is javulhat. Az újonnan kialakuló vagy fokozódó izomgyengeség azonban már különös figyelmet igényel.

Nyaki gerincfájdalom

A nyaki gerinc eredetű panasz jelentkezhet egyszerű nyakfájdalomként, merevségként, vállövi vagy lapockatáji fájdalomként.

Ha azonban a fájdalom a vállba, karba vagy kézbe sugárzik, illetve zsibbadás, érzészavar vagy izomgyengeség társul hozzá, nyaki ideggyöki érintettség is felmerülhet.

Figyelmet érdemel például:

  • a karba vagy ujjakba sugárzó fájdalom;
  • kéz- vagy ujjzsibbadás;
  • fogásgyengeség;
  • tárgyak elejtése;
  • a kéz ügyetlenné válása;
  • kar- vagy kézizom-gyengeség.

Különösen fontos, ha a nyaki gerincpanasz mellett járászavar, a kéz ügyetlensége vagy gyengesége, illetve alsó végtagi tünetek is megjelennek, mert ezek már gerincvelői érintettségre is utalhatnak.

Nem az MR-leletet, hanem a beteget kezeljük

A gerinc képalkotó vizsgálatain gyakran láthatók kopásos, degeneratív eltérések, porckorong-elváltozások vagy kisebb kiboltosulások. Egy képalkotó lelet önmagában azonban nem mondja meg, hogy az adott eltérés okozza-e a beteg panaszait.

Ezért az MR-vizsgálat lehetőség szerint ne előzze meg a szakorvosi vizsgálatot.

A panaszok és a neurológiai vizsgálat alapján a szakorvos tudja meghatározni, hogy szükség van-e képalkotó vizsgálatra, és ha igen, melyik gerincszakaszról és milyen céllal készüljön MR-vizsgálat.

A panaszok jellege és a neurológiai vizsgálat során talált eltérések segítenek meghatározni az érintettség feltételezett helyét. Más gerincszakasz vizsgálata lehet indokolt például a karba sugárzó fájdalom, kézzsibbadás vagy kézgyengeség, és más az alsó végtagba sugárzó fájdalom, érzészavar vagy izomgyengeség esetén.

A megfelelő sorrend tehát: szakorvosi vizsgálat, majd annak eredménye alapján célzott képalkotó vizsgálat, ha arra valóban szükség van. Így elkerülhetők a felesleges vagy a panasz szempontjából nem megfelelő gerincszakaszról készült, ezért kevés információt adó MR-vizsgálatok.

Az MR-vizsgálat nem helyettesíti a neurológiai vizsgálatot. A lényeg annak megállapítása, hogy a beteg tünetei, a neurológiai vizsgálat során talált eltérések és a képalkotó lelet összhangban vannak-e egymással.

Mikor fontos neurológiai vizsgálat?

Neurológiai vizsgálat különösen indokolt lehet, ha a gerincfájdalomhoz:

  • karba vagy lábba sugárzó fájdalom;
  • tartós vagy fokozódó zsibbadás;
  • érzészavar;
  • izomgyengeség;
  • kézügyetlenség;
  • járászavar vagy egyensúlyzavar;
  • vagy más neurológiai tünet társul.

A fájdalom helye önmagában nem mindig mutatja meg, hol van a probléma. A neurológiai vizsgálat segít eldönteni, hogy érintett-e valamelyik ideggyök vagy a gerincvelő.

Mikor szükséges sürgős orvosi ellátás?

Bizonyos tüneteket gerincpanasz mellett nem szabad kivárni.

Sürgős orvosi vizsgálat szükséges, ha a nyak- vagy derékfájdalomhoz:

  • újonnan kialakuló vagy gyorsan romló izomgyengeség;
  • jelentős járászavar;
  • gáttáji zsibbadás vagy érzéscsökkenés;
  • vizeletelakadás vagy újonnan kialakuló vizeletürítési zavar;
  • a vizelet- vagy széklet-visszatartási képesség elvesztése;
  • gyorsan romló neurológiai tünet társul.

Ezek súlyos idegrendszeri érintettségre utalhatnak, ezért sürgős kivizsgálást igényelnek.

A gerincfájdalom hátterében ritkábban törés, fertőzés, daganatos vagy gyulladásos betegség is állhat, ezért a szokatlan tüneteket és az általános állapot változását is figyelembe kell venni.

A gerincpanasz nem pusztán „csont- vagy ízületi probléma”. Ha ideggyök vagy gerincvelő érintett, annak felismerése neurológiai feladat. A cél annak eldöntése, hogy egyszerű, várhatóan jóindulatú gerincfájdalomról van-e szó, vagy olyan idegrendszeri érintettségről, amely további kivizsgálást vagy sürgős ellátást igényel.